A forradalmak mindig elbuknak, az LMP pedig pontosan ugyanúgy nézett ki, mint valami forradalom.
Már láttuk is a bukását, mindent láttunk, az összes képregény kockát, egyszerűen így volt megírva, megtervezve. Magyarország a legdrámaibb és mondjuk ki, legreménytelenebb küzdelmének lehettünk tanúi, s közben a rendszerváltást előkészítő manőverek óta a legnagyobb szabású kampányt, hadműveletet kellett végignéznünk az utóbbi egy év során, amelynek a kivédése egyszerűen lehetetlennek látszott. De mégis sikerült!!! Hogy történhetett ez meg?
fotó LMP - Járdány Bence
„Az LMP infantilis füves fiatalok gyülekezete, akik csak szívnak, meg biciklizésről beszélgetnek, és nem járnak a földön.” „Az LMP-seknek nincs fogalmuk a racionalitásról.” Ezek a megbélyegző címkék nem véletlenül terjedtek el a társadalomban, hanem azért, mert a média mögött álló hatalom ezt pumpálta fejekbe. Az LMP nem komoly (mondja a kampányüzenet), hiszen van ez az idióta heppjük, hogy az MSZP-vel nem szeretnének szövetségre lépni – ezt az infantilis hozzáállásukat előbb-utóbb fel kell adniuk. Az LMP-nek szövetségre kell lépnie Bajnaiékkal, máskülönben a FIDESZ 16 évre kormányon marad (amiből, mondjuk ki, további 4 év is katasztrófa lenne).
Így vált, ezen és ezekhez hasonló kampány-elemek révén az LMP (látszólag) infantilis fiatalok (látszólag) idióta lázadásának pártjává, akik az ország sorsát és történelmi esélyét kockáztatják – majdnem mindenki szemében, aki NOL-t olvas, ATV-t néz, stb.
Ez az ál-valóság került be a legtöbb ember fejébe, mint egy megbuherált térkép, és ennek alapján gondolkodtak a Bajnaiék esernyője alá való beállásról úgy, mint pozítívumról. Ezzel az ál-valósággal kellett megküzdenie az LMP kongresszusán azoknak, akik látták a valódi valóságot is, plusz azt is, hogy párttársaik hogyan kerülhettek bele ennek az ál-valóságnak a csapdájába.
Győzelem, de hogyaaan?
A média persze most úgy állítja be, hogy Schiffer győzött Karácsonnyal és Jávorral szemben. Ez azonban csak részben igaz. Nézetünk szerint Schiffer koncepciója, Schiffer rendszerre győzött, az, hogy az LMP a bázisdemokrácia modellje alapján lett megkonstruálva, és az, hogy Schiffer a pártját mindvégig ennek szellemében tekintette.
Megmondjuk, mire gondolunk itt: egy párt hagyományosan durván hierarchikus, és mindig az erős emberek dominálnak, erős emberek alá állnak be a párttagok. Ha egy erős ember elüvölti magát, hogy ezt kell csinálni, akkor a többi meghajlik, és az lesz, amit az erős ember akar. Így jönnek létre az olyan pártok, amelyekben Putyinok, Orbánok, Gyurcsányok uralkodnak, és így jönnek létre az olyan társadalmak, amelyekben Orbánok/Gyurcsányok/Bajnaik/ uralkodnak.
fotó LMP - Járdány Bence
A győzelem (az, hogy a párt azon tagjai, akik látták a valóságot is, és azt is, hogy párttársaik hogyan kerülhettek a média által propagált ál-valóság csapdájába, képesek voltak meggyőzni a többieket) azért jöhetett létre, mert itt nem erősemberek csaptak össze, mert a párt eleve nem egy erősemberekre épített politika eszközeként lett megkomponálva, létrehozva, megszervezve, durván hierarchikusan, hanem egy bázisdemokrácia jegyében. Ezért sikerülhetett egy valószínűleg kisebbségnek (akiknek a valóságról a pontosabb képük volt) a józan ész és a barátság, bizalom, tisztelet jegyében meggyőznie azokat, akiknek a valóság-képe nem állta ki annyira a barátságos vita próbáját. Egy hierarchikus rendszerben, amelyben az intrikák uralnak mindent, ez nem történhetett volna meg, mert akárki mondott volna akármilyen értelmeset, a többiek csak úgy tekintették volna, mint aki csak azért mondja, amit, mert azt akarja, amit az egyik erősember akar.
Schifferék rendszere azonban földrengésbiztosra lett építve, a bázisdemokrácia ellenállt egy olyan támadásnak, egy olyan LMP-feltörési brute-force hadműveletnek, amelynek egy hagyományos párt, egy hagyományosan felépített csoport SOHASEM, és SEMMIKÉPP SEM állhatott volna ellen. Ehhez azonban nemcsak az alapokra volt szükség, hanem arra is, hogy menet közben is bázisdemokráciaként tekintsék a pártot, és ne hagyják, hogy a média valamint a médiaszereplések jobbra/balra, vagy alulra-felülre polarizációt, és hierarchikus utó-szerveződést idézzenek elő.
Egy közösséget nagyon könnyű megbontani, feltörni, és kontroll alá vonni, elég egyetlen egy titkos levlista, elég egyetlen egy titkos beszélgetés, megbeszélés a többiek háta mögött, és akkor elindul a hierarchikus szerveződés, létrejön egy rés a pajzson. Az LMP rendszere valószínűleg azért állhatta ki a próbát, mert végig hittek benne, hogy ők mind egy közösség, akik bíznak egymásban, egymás jó szándékában, mindenképp. Egy olyan csodálatos bajtársiasság, barátság, közösség képe sejlik fel a kívülről elemző szemei előtt, amire mondjuk a Pál utcai fiúk-ban láthatunk előképet.
Ez a mindenek előtti/feletti barátság és feltétlen bizalom lehet az, ami az LMP-t földrengés-biztossá tette. MSZP-biztossá .) Az, hogy egy olyan csoportpszichózis jöhetett létre, amelyben ki tudják zárni a külső erőket, behatásokat, impulzusokat, és képesek visszavonulni oda, ahol csak ők vannak, egymás közt, és itt a fejüket összedugva józanul és barátsággal vitatkozni … Ez lehet az, ami miatt az LMP egy GIGANTKUS erejű támadást képes volt visszaverni …
fotó LMP - Járdány Bence
Az LMP sikere révén létrejött egy fix pont, amely segítségével Magyarország kizökkentheti önmagát ebből a lehangoló magyar karmából, amely a pártállamban megtapasztalt reménytelenséget örökíti át generációról generációra.
Az LMP végre önmaga lehet – kilépett a skatulyából, amely szerint ők egy SZDSZ 2.0 lennének. Bajnai nem kapja meg a zöld utat ahhoz, hogy az LMP elvrendszeréből, politikai vízióiból szlogeneket ollózzon össze, és ő legyen az, aki megmondja, mi az a más politika. Orbán diktatúrája pedig végzetes sebet kapott, mert, ugyebár, Bajnaira vagy az MSZP-re (hát még ha Kuncze és Gyurcsány is ott vannak a stábban) bármely választó azt mondhatná azok közül, akikért a versengés folyik, hogy „de hát nem ők voltak, akiket legutóbb elkergettünk?”.
Egy Bajnai/Orbán választási összecsapás a kétpártrendszer bebetonozásával lett volna egyenlő, többé új párt nemigen jött volna létre, és csak a bal és csak a jobb, és csak a fidesz és csak „a baloldal” közül lehetett volna választanunk a következő 50 év során. A helyzet pedig egyre durvább lett volna, politikai hisztériakeltés, hisztéria, gyűlölet, hazaárulózás, intrikák – és minden csak egyre fokozódott volna. Az un. „két oldal” egyre jobban utálta volna egymást, és minden választás egy újabb háború lett volna, társadalmunk pedig száguldott volna lefelé a lejtőn, gazdaságunkat nem is említve, és semmi nem állíthatott volna meg minket – mert ennek a rothadásnak az alapja az, hogy az ország egyik fele utálja a másikat, és azért utálja, hogy akik uralkodnak, könnyebben tudják csapatokba rendezni társadalmat.
Azok, akik Orbán ellen háborúznak, a társadalom ellen háborúznak, mint ahogyan azok is, akik Gyurcsány ellen háborúztak … a társadalom ellen háborúztak … ami a széljobb erősödését idézi elő, plusz a korrupció terjedését, és a gazdaság lejtmenetét … és megszorításokat … Ezt idézi elő a társadalom táborokba, hadba rendezése … Orbán diktatúrájának legyőzését nem háborúval, nem a társadalom hadba-rendezésével, besorozásával, hanem a békés, értelmes, építő folyamatok beindításával lehet elérni …
Mától egy új korszak következhet …
RESPECT az LMP-nek, minden egyes LMP-snek, azért, hogy együtt képesek voltak a kölcsönös bizalom, a barátság, a társadalom érdekében kötött szövetség jegyében egy öntisztító, racionális, jótékony lefolyású vitát megvalósítani … RESPECT !!!!!!
