"Köszönöm, hogy eljöttek, eljöttetek. Külön köszönöm azoknak, hogy eljöttek megvédeni a jogállamot, akik nem túl sok mindent kaptak a 3. köztársaságtól az elmúlt két évtizedben, ezért külön köszönöm a Város Mindenkiért mozgalom aktivistáinak, hogy eljöttek. És külön elgondolkodtató, hogy ma olyanok is védik a jogállamot, akik nem túl sok mindent élvezhettek az elmúlt 20 év gyümölcseiből. 
Schiffer András fotó: Tuba Zoltán (origo.hu)
Azért vagyunk itt, mert a múlt héten a kétharmados többség egy alkotmányos válságot robbantott ki. Ezt az alkotmányos válságot az az elképzelés övezi, hogy a 3. köztársaság megroggyantott, az elmúlt években megingatott pillérei helyén egy centralizált demokráciát építsenek ki.
Arról van szó, hogy a Fidesz/KDNP pártszövetségnek úgy látszik, az az elképzelése, hogy a többség uralma jelenti a demokrácia kizárólagos elvét. Úgy gondolják, hogy a törvényhozás a népszuverenitás egyedüli letéteményese. Ezt jelenti a centralizált demokrácia az ő olvasatukban.
Ezért van az, hogy akkor, amikor igazságtalan kifizetéseket akarnak visszaszedni, ezt nem merik rábízni a bíróságokra, mert az egy tőlük független hatalmi ág, és ők nem bíznak olyan hatalmi szereplőkben, aki nincsen az ellenőrzésük alatt.
Kizárólag a nyers erőben bíznak. Kizárólag az így-úgy megszerzett hatalmas többség erejében bíznak. Egy alkotmányos demokráciát viszont arról ismerünk meg, hogy nem pusztán az állampolgárok matematikai halmazát alkotja.
Egy demokrácia egy morális közösség. Egy demokrácia, egy alkotmányos demokrácia attól is morális közösség, hogy a szuverén nép a hatalmát nem egyetlen hatalmi ágra, hanem a hatalmi ágak összességére ruházza át. Ezért van az, hogy egy alkotmányos demokráciában nincsen korlátlan hatalom.
Egy alkotmányos demokráciában, egy részvételi demokráciában az állampolgárok nem csak 4 évente a fülkében nyilványítják ki a véleményüket.
Ettől is félnek azok, akik mandátumot kaptak, és ezért jó figyelni arra, hogy nemcsak az alkotmánybíróság ellen indítottak támadást, hanem a népszavazás intézménye ellen is, az állampolgári közösségek, civil szervezetek ellen is. Egy olyan törvényjavaslattal hozakodtak elő, ami megfosztja a polgárok közösségét attól, hogy a jövőben felszólaljanak, hogyha a város vagy a falu határába egy cementgyárat vagy egy újabb üzletközpontot kívánnak felépíteni.
Nem csak a többi hatalmi ágat éri támadás, hanem az embereket is, hogyha a 4 év során akár helyben, akár országosan ki kívánják nyilvánítani a véleményüket, és érvényesíteni kívánják az akaratukat. 
"El a kezekkel az Alkotmánybíróságtól!!"
Az, amit Lázár János bejelentett a múlt héten, azért veszélyes, mert ugyan csak egy, bár igen lényeges hatáskört von ki az Alkotmánybíróság kezéből, viszont ez egyben egy figyelmeztető jelzés az összes többi hatalmi ágnak.
Hogyha nem jól viselkednek, ha nem paríroznak, valamennyi hatalmi ág erre a sorsa juthat.
És sajnos abban az esetben, hogy ha valamilyen rejtélyes módon esetleg visszakoznak ebből az elképzelésből, akkor is ott van már, odaégett az a precedens, hogyha egy hatalmi ág nem viseli jól magát a narancsuralmi rendszerben, akkor könnyen megrendszabályozhatja az a többség, amelyik a többségi elvet tartja kizárólagosnak.
Ez az alkotmányos válság nem jöhetett volna létre, hogyha nincs egy elhúzódó morális válság Magyarországon. Ha a demokratikus jogállam az elmúlt 20 évben megvédi a polgárokat attól, hogy különböző oligarchák elfoglalják az alapvető politikai részvétel fórumait, ha a demokratikus jogállam az elmúlt 20 évben megvédte volna a polgárokat attól, hogy őket kisemmizzék, megvédte volna a munkavállalókat attól, hogy őket kisemmizzék, ha megvédte volna a természeti és kulturális örökségünket, akkor ma sokkal védettebb lenne maga a jogállami rendszer.
És ennek a morális válságnak egy tünete a kettős mérce. A kettős mérce nem mérce. Arról beszélek, hogy ma olyanok indítanak támadást az Alkotmánybíróság, a népszavazás intézménye ellen, akik a tavaszi hatalmas győzelmüket nagyban köszönhetik annak, hogy az elmúlt években konokul védelmezték a népszavazás intézményét, védelmezték az alkotmánybírósági döntéseket. Azok, akik kiálltak akkor, amikor sokan kétségbe vonták annak jogát, hogy különböző kötelező befizetésekről lehet-e népszavazást elrendelni, kiálltak a népszavazás intézményének kiterjesztő értelmezése ellen – na, most ők azok, akik rohamot vezényelnek az Alkotmánybíróság és a népszavazás intézményével szemben.
És azt látjuk, hogy ma olyanok állnak a demokratikus jogállam mellé, olyanok nevezik magukat demokratának, akik nem is olyan régen lábbal tiporták az alapvető politikai szabadságjogokat, és mindent megpróbáltak tenni annak érdekében, hogy a népszavazás intézményét a lehető legszűkebb térre lehessen szorítani. 
Schiffer András fotó: Tuba Zoltán (origo.hu)
Ma az egyik oldalon elfeledteti a néhány évvel ezelőtti bűnöket az, ahogy a Fidesz a centralizált demokráciát kívánja megvalósítani, a másik odalon pedig mindenre magyarázat az elmúlt 8 év.
Na, ez a rendszer, a kettős mérce rendszere bukott meg, ebből van elegünk.
És azt is lássuk világosan, hogy ez az egész történet nem a végkielégítésekről szól. Arról szól, hogy a részvétlen demokrácia mai urai egy olyan személyi jövedelemadó-rendszert kívánnak bevezetni, egy olyan adópolitikát kívánnak érvényesíteni, ami a sokak zsebéből kíván több száz milliárdot átlapátolni a gazdag kevesek zsebébe. Ahhoz, hogy az így ütött lyukat a költségvetésben be tudják tömködni, készek feláldozni a jogállami garanciákat is.
A tét az, hogy mit választ a jelenleg kormányzó többség. Az igazságtalan, szegényellenes társadalom- és gazdaságpolitikát, az egykulcsos adórendszert, vagy pedig a demokratikus jogállamot. Ez a nagy kérdés.
Viszont azzal is tisztában kell lennünk, hogy a demokratikus jogállamot akkor lehet megvédeni, ha ezt a hosszú ideje húzódó, mélyülő morális válságot fel tudjuk oldani, fel tudjuk számolni. Ezt a morális válságot akkor lehet felszámolni, ha a centralizált demokrácia helyett a részvételi demokrácia jegyében újítjuk meg a magyar köztársaságot.
Ha olyan alkotmányos rendszert teremtünk ebben az országban, ahol nincsenek ellenőrizetlen hatalmi központok, ahol átlátható a demokratikus intézményrendszer működése, ahol megvéd valamilyen hatalmi szereplő akkor, hogyha az állam kutakodni akar a megtakarításainkban, ha az állam kutakodni akar a zsebünkben. Olyan alkotmányos demokráciát szeretnénk, ahol az állam biztosítja mindenki számára az emberhez méltó életet, a lakhatást, ahol önbizalmat lehet adni a munkavállalóknak és a hazai beszállítóknak egyaránt, ahol biztosítja az állam a gazdagok szociális- és természeti felelősségvállalását. Ahol mindig van hová fordulni a hatalmi visszaélésekkel szemben.
Mert jól lássuk: ami itt történt az elmúlt héten, nem pusztán egy közjogi bűvészkedés. Arról van szó, hogyha a jövő héten akadálytalanul az Alkotmánybíróság hatásköreinek csorbítása, az alkotmánymódosítás átmegy a parlamenten, akkor jövő héttől kezdve Magyarországon nincsen, aki megvédjen minket attól, hogy ha mondjuk a kormány, vagy egy következő kormány mondjuk kieszel egy újabb adót, nevezzük mondjuk kormányzati negyednek, és elkezd valakiknek a zsebében turkálni.
Nincsen semmiféle menedékhely akkor, ha jövő héttől kezdve az állam ráteszi a kezét a megtakarításainkra.
Alkotmánybíróság nem a jogászoknak kell, hanem az embereknek kell.
És azért kell az embereknek, azért kell a szegényeknek egy ilyen intézmény, mert akkor, amikor a hatalom a gazdag kevesek érdekeit érvényesíti, nincsen más alkotmányos védelem, nincsen hová fordulni, hogyha a hatalom csak a maga nyers erejében hisz. 
Demonstráció az Alkotmánybíróság épülete előtt fotó: Tuba Zoltán (origo.hu)
Egyetlen menedékhely van ma, ahova bárki bármikor fordulhat, vagyoni helyzetre, lakóhelyre, származásra tekintet nélkül: ez az Alkotmánybíróság. Azért kell megvédeni, mert egyébként nem lesz más hatalmi intézmény ebben az országban, amely a kevesek túlhatalmától a többségi elv abszolutizálásától megvéd bárkit ebben az országban.
Ezért kell lépten-nyomon, folyamatosan hallatni a hangunkat, és felemelni a szavunkat. És még valami: Ezért nagyon fontos, hogy akkor, amikor a jogállam mellett kiállunk, egy világos, egyenes erkölcsi mércét alkalmazzunk. Ugyanazt az erkölcsi mércét, amivel mértük a hatalmat akkor, amikor törvénytelenül oszlatott fel tüntetéseket, akkor, amikor sorozatban alkotmányellenes törvényeket nyújtott be a parlamentnek.
Ugyanezzel a mércével mérünk! Annak, akinek kétharmados többsége van, még nagyobb felelőssége van. Különbnek kell mutatkoznia, mint az elmúlt ciklusok többségi oldalának.
Az a hatalom, amelyik kettős mércét alkalmaz, valójában azt tagadja meg, hogy létezne morális mérce.
Mi azért vagyunk itt, mert abban hiszünk, hogy létezik a parlamentális demokráciában morális mérce, létezik a politikában erkölcsi mérce, és pontosan ettől lehet más a politika Magyarországon!
Köszönöm szépen! (taps)"
