HTML

EP 2014: a Fidesz az új rendszerpárt; Gyurcsány visszahozták; az LMP Magyarország ösztöndíjasa

2014.05.27. 18:38 equally

Óriási horderejű volt a 2014-es EP-választás. Nem is hinnénk. Lévén 2 választás másfél hónapon belül, 2 darab „igazság pillanata”, ezúttal 2 fázist ugrott hirtelen előre a magyar valóság, és máris egy új korszak közepén vagyunk, jó mélyen. Érdemes körülnézni, mi a nagy helyzet, milyen állapotba került a magyar társadalom, mert ez fogja meghatározni a következő éveinket.

 

Társadalmunkban folyamatok zajlanak, melyek nagy horderejűek, messziről erednek, s messzire is tartanak. Ezek a 'társadalmai folyamatok' úgy határozzák meg társadalmunk állapotát, mint, mondjuk a Golf-áramlat a klímát. Semmi nem változhat egyik napról a másikra, minden évekbe telik – ugyanakkor egy vagy két év során már e folyamatok is módosulhatnak, szóval, nehezen változó, mégis mobil az egész. A pillanatkép, ami e két választás során készült, a legmélyebbre ható állapotkép, érdemes hát alaposan megvizsgálni.

IMG_6006.JPG

a politika mint vicc és harc - populizmus

A folyamatok közül van egy lényeges darab, ez pedig a társadalom populizmushoz való viszonya. A populizmusnak árnyalatai vannak, és nemcsak jobboldali, és nemcsak szélsőséges populizmus van. Éppenséggel, ahogy fikcióssá válik a politika, ahogyan elszakad a valóság talajától a politikáról való gondolkodás, úgy szabadul el a populizmus... (is).

A magyar EP-kampány történelmi rekord primitív populizmus terén. A magyar embereknek fogalmuk sincs az EU-ról, nem értik az EU-t, hisz' a hírekben minden Orbánról meg Gyurcsányról és Bajnairól szól 5 éven át, akkor honnan is értené bárki? Ezzel a helyzettel a pártok alaposan vissza is éltek. Összevissza ígértek, követeltek mindenfélét az olcsó utcai plakátháború során, békét, tiszteletet, jólétet, a baloldal megújulását – bármit ráírtak a primitív plakátjaikra.

a választási eredmények tükrében

A magyar társadalom szörnyű állapotban van. A FIDESZ-nek senki sem mer nemet mondani, ugyanúgy, ahogy Kádárnak, az MSZMP-nek és a szovjet hadseregnek, meg az állami rendőrségnek sem mertek a 70-es, 80-as években.

A Fidesz, illetve a neonacionalizmus áprilisi 2/3-os térnyerése megviselt felnőttet s gyereket. Mintha kihirdették volna a szükségállapotot, a jövő elsötétült, mindenkinek leesett, mostantól keményen kell küzdeni a túlélésért, és az, hogy „a fidesz-szel nem szabad ujjat húzni” number #1 lett a túlélési taktika slágerlistán. Ezt az un. „fideszesek” is ugyanúgy tudják, sőt. Tudják, mert mindenki látja, hogy itt gazdáktól veszik el a földet, a rendőrség nem segít, a törvény pedig az övék, a Fideszé, és ez csak a kezdet.

Az EP-választás részvételi aránya ezzel is magyarázható. Amúgy EU-szerte általános, hogy évről-évre csökkent az elmúlt 29 év során. A hatalom el akarja idegeníteni az embereket a valóságtól, a gondolkodástól, a politikában való részvételtől, otthonülő tévénézőket, bárhol ülő iphone-os facebook-ozókat akar csinálni az emberekből, olyanokat, akik nem gondolkodnak, nem beszélgetnek politikáról – sem. A vita, a gondolatok ütköztetése manapság problémás. Ma az emberek már nem tudnak vitatkozni, csak üvölteni, letámadni egymást (próbáltál mostanában értelmes emberi beszélgetéssel megoldani egy vitás helyzetet, mondjuk közlekedés során?). Ezt csinálja a média az emberekkel, a tévé és a facebook.

Valószínűleg innen is jön az apátia, meg onnan, hogy az EU-ból mindenki azt látja, hogy egyesek pályáznak, és úgy élnek, mint Marci hevesen, mások meg hiába pályáznak, nem nyernek, és nem is élnek úgy. Mellesleg, az is, hogy valakiknek pályázat írásért fizetnek, szinte hihetetlen a 21. században.

Az EU-val az is a baj, hogy ha valaki globalizáció-kritikus (éspedig nehéz volna nem annak lenni), akkor a G8-as jamboree-ket, Görögország büntetését, a periféria leszakadását ugyanúgy köti Brüsszelhez és az EU-hoz, mint a reménytelen klímacsúcsokat. Aztán ott van az euró esete is - akiknél nincs, nem bánják, sőt, még mi sem bánjuk.

 

de ... van remény!

Miközben az MSZP-alapú összefogás összeomlott, azaz kiderült róla, hogy nem más, mint aminek az első perctől fogva láttuk, Gyurcsány szépen visszamászott, hogy ismét főszereplő legyen, mint „Feri”. Ne legyenek kétségeink, Ferit ugyanaz a Viktor hozta vissza, akinek a szemétdombján ő maga felkapaszkodott a 2/3-ig. Egymást erősítve akár évtizedekig politizálgathatnának, legalább is, ha rajtuk múlik. Van azonban egy jó hír, az LMP megkapaszkodott.

Az LMP sikere, azaz, hogy elkerülték a megsemmisítő kudarcot, bejutottak, önerőből, immár az RTL Klub baráti segítsége nélkül (szemben 2010-el), majd utána még az Európai Parlamentbe is sikerült bejutniuk, nem kis horderejű fejlemény. Egyrészt van egy új pártja a magyar társadalomnak, amelyik még tiszta, és amiből bármi jó kisülhet. Másrészt, és ez a legeslegjobb hír, az LMP nem azért jutott be, ahogy a politológusok szokták bután ábrázolni, mert sportolókként hajráztak s küzdöttek, hanem azért, mert a magyar társadalomban volt ennyi erő, ennyi józan ész, vitalitás.

DSC07405-600.jpg

Elegen vagyunk Magyarországon ahhoz, hogy egy LMP-t fenntartsunk magunknak – ez elképesztően jó hír. Elegen vagyunk képesek úgy gondolkodni, hogy átlássuk, mi az, ami történik. Elegen vagyunk képesek megbízni ebben a pártban, hogy azok, amiknek mondják magukat, s hogy felnőnek a meghirdetett eszméikhez. Ez óriási hír, mert azt jelenti, van élet a magyar társadalomban, van benne életerő és kraft. Egy humanista összefogásnak lehettünk tanúi, immár kétszer egymás után is, amely során a magyar társadalom felemelte az LMP-t, mint egy aranyos zöld békát, és szájon csókolta, hogy megtörténjen a csoda – és meg is történt: lett egy zöld pártunk a parlamentben, s a zöld pedig azt jelenti, új korszak, valóban új, és megoldáskereső, megoldás-kínáló politikát folytat, az élet minden területén, oktatásban, kultúrában ugyanúgy, mint az energiaszektorban.

Az MSZP-ről már 2010-ben úgy beszéltünk, hogy a vörös óriás most már fehér törpévé zsugorodik, mert ez a természet rendje. Sajnos, ezt a folyamatot +4 évig feltartóztatták (köszi, Bajnai & tsai). De nem is az az öröm tárgya most, hogy az MSZP-ének vége, hanem hogy van olyan párt, ami nincs bedrótozva a hatalom bábszínházába. Mert amúgy az MSZP után simán létre lehet hozni akárhány olyan pártot, ami más arculattal ugyan, de a ugyanannak a hatalomnak a pártja (ahogyan az SZDSZ helyét is simán átvették Bajnaiék együtt a PM-mel).

Magyarország tehát így vág neki a következő 4 évnek. Egyáltalán nem rossz esélyekkel, hisz a társadalomban van vitalitás, van gondolkodás, valóságérzék, és nem kevés ember, akik az egészet ki tudják emelni a ragadós trutyiból. Ja, és mindehhez az emberi adottsághoz van még egy apróság, egy valóban létező eszköz, egy működőképes párt, ami a magyar társadalomé. Az LMP a magyar társadalom új ösztöndíjasa.

★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★  

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: mszp fidesz választások 2014 dk lmp EU EP Európai Parlament

békaszínvonal - EP-kampány a magyar utcákon, az EU magyar alulnézetből...

2014.05.23. 10:14 equally

A magyarok értelmi szintjével általánosan elfogadott dolog tréfálkozni, persze keserű tónusban, úgy, hogy milyen szörnyű, hogy például hatalmas tömegek vannak, akik ugyanúgy hajlamosak Izaurának gyűjteni, mint mondjuk elfogadni a felvetést (már aki), hogy Orbán vagy Gyurcsány köztársasági elnök legyen, mármint itt, nálunk, és valami saját gyártású kalandfilmben. Ez a borzasztó nemzeti elmeállapot az Európai Parlamenti választások idején konkrétan tetőzik – lásd miféle plakátokkal kampányolnak odakint, az utcákon ...

01 copy.jpg

 A helyzet tényleg borzasztó, és ebben mindannyian vétkesek vagyunk, nemcsak az Izaura-aktivisták, akik saját hangjukkal teszik lehetetlenné saját maguk számára, hogy bármilyen kívülről érkező emberi szót felfoghassanak. Van pár millió honfitárs, akik tényleg szektaszerűen működnek, és saját vezér sztárjaikat segítik be a hatalomba, vagy próbálják. Az ostobasági zóna persze itt nem ér véget, hisz' ott vannak például azok a baloldali hatalomgyakorlók, plusz az ő szellemi holdudvaruk, profi és busásan fizetett tanácsadókkal s az őket támogató profi sajtóval, akiknél nem verte ki a valóságérzék-biztosítékot egy olyan terv, hogy akkor legyen egy civil mozgalom, a sajtószabadságért, ami majd aztán, mint gyermek, anyja ölelő kebelére, úgy siet beleömleni az Orbánt leváltani akaró keresztes lovagok szupersztárokkal kidekorált mennyei seregébe, az MSZP-be és annak egyéb variációiba – mondjuk, TGM felkonferálásával.

Eközben a magyar Ficó és csapata azzal hülyíti a rájuk szavazó tömegeket, hogy jobban élnek, mint 4 éve, s évről évre még jobban, amely gyönyört minden lelkes „hazafi” köteles átélni vagy a legnagyobb átéléssel színlelni, mint egy orgazmust, a vezér legnagyobb örömére. A magyar emberek úgy kénytelenek elhinni, hogy az egykulcsos adó számukra jó, ahogyan Winston az 1984-ben arra volt kényszerítve, hogy amikor 4-et lát valamiből, a vezér parancsára azt mondja, ötöt látok, igen. Ezek fényében az, hogy egy Holokauszt emlékmű helyére egy olyan történelemhamisító emlékművet csinálnak, amilyet Horthy és az akkori nacionalista magyarok is megtapsolnának, úgy tűnhet, nem a véletlen műve.

 

Ezek után persze várható, hogy egy EP választással kapcsolatban túl sok mondanivalója nem lehet az ilyen pártoknak, akik ennyire néphülyítésben utaznak. És mellesleg: nincs is.

 

A Fidesz annyit tesz, hogy először ellepi az utcákat „Tiszteletet a Magyaroknak” poszterekkel, ami remekül illeszkedik a pattogós, neo-nacionalista habzó szájmenésükhöz – kifordítva persze a való helyzetet, hisz épp a magyarokat brutalizáló Fidesz követel tiszteletet a magyaroknak, ami olyan, mint a felirat a haláltáborokban, hogy a munka szabaddá tesz: gonosz, bestiális cinizmus, ami az emberek nyomorán röhög. Második körben a fidesz már csak annyit tesz, hogy kisméretű minimál plakátokkal ragasztja tele Budapestet: narancssárga alapon „csak a fidesz”. Jegyezzük meg, utoljára az MSZMP ment el ennyire messzire az egypártrendszer és a totalitarizmus pályáján.

 

A bajnaista csoport, akik Budapest jól kereső, magasan a város felett gyémánt toronyban élő értelmiségét, tipikusan a multiknál dolgozókat képviselik, meg akik hozzájuk szeretnének tartozni (szóval, azokat, akiket korábban az SZDSZ) plakátjaikon egy kakukktojás játékkal kedveskednek a Budapestieknek. Kinek az arca az, a sok Rettenthetetlennek maszkírozott harcos aktivista közt, aki nem odaillő – és meg kell találni Bajnait, a neoliberális milliárdost, az MSZP legutóbbi miniszterelnökét, aki manapság gyakran ábrázoltatja magát aktivistaként :)IMG_6005-2.jpg

Az Együtt PM amúgy az Orbáni szlogent másolva kezdte a kampányt, miszerint európai béreket akarunk, nem csak európai árakat. Ez „Bence álma”, ezt követeli az EU-tól, ami ugyanaz a cinizmus, mint a tiszteletet követelő Orbán esete, lévén, hogy Bajnai pont azt a gazdaság politkát képviseli, amelyhez a TB-privatizáció vagy a devizahitel, no és a folytonos megszorítások tartoznak – illetve, az EU-n belül a perifériák leszakadozása.

A Jobbik, azt hinnénk, nem kampányol, hiszen EU-ellenesek, de nem így van, azért Brüsszelben ott lenni, havi 2.1 millióért, juttatásokkal együtt 3,7 milláért eléggé nagy csáberő ahhoz, hogy ezt az elvüket feladják. És miért ne? Miért ne harcolhatnának az EU ellen, és közben indulhatnának az EP választáson? Elvégre Magyarországon is ugyanezt teszik, a demokrácia ellen harcolnak a parlamentben is.

Gyurcsány pártja, amely nevét tekintve önmagában is egy koalíció (nyilván ő kart lenni az a ernyőpárt, amely az összefogást a barikádra vezeti) mi mással? - Gyurcsány arcával kampányol, és Orbán szlogenjének egy kifordításával, miszerint „Európa Jobban teljesít” – amiben a cinizmus ugyanúgy ott van, mint az eddig említett esetekben.
IMG_6006.JPG

Az MSZP biztonságot ígér, amiben a pikantéria az, hogy ezt a populista hívószót külföldön a széljobbos pártok szokták alkalmazni – de nálunk belefér, hiszen az MSZP eleve baloldalinak mondj a gát, miközben a társadalom és a tőke közül egyértelműen tőkepártiak, bizonyították, s vezéreik is milliárdosok szoktak lenni, nagypénzű erősemberek.

A meglepetés persze az LMP, a Lehet Más a Politika, akik egyáltalán nem rugaszkodnak el a többi párt üzeneteinek színvonalától, azaz nem tűnik igazából másnak, amit ők produkálnak. Ők azt üzenik, „Új az irány, Európa”, meg azt, hogy „május 25-éán újra LMP”. Nem vitték túlzásba. Szép, hogy a más politikát, mint „új irányt” az EU-ra is rákényszerítik majd (Magyarország felé pár hete az volt az üzenet, hogy „Új az irány, Magyarország”). De ez az „ÚJ” szóval való játék, mint megújuló energiák, megújuló Magyarország, Új az irány, Európa, Új az irány, Magyarország, plusz az, hogy „újra LMP” inkább poénosak, mint értelmesek, és az egésznek a fedezetét egyedül a ZÖLD szó képezi, meg az Európai Green Party, akiknek a manifesztóját olvasva persze kiderül, hogy értelmesek, és nagyon is komoly a gondolkodás, ami náluk folyik, de miért akad el a fordításban mindez, a magyarok orrára miért nem köti a magyar leányvállalatnak kínálkozó LMP, a magyar zöldek pártja, hogy mi a probléma, és hogy mit kellene tenni? Mi miért csak azt kapjuk, hogy újra LMP? Amúgy meg, EU szinten a szocialisták is tök komolyak. Szóval, visszakanyarodva, lehet, hogy nálunk van a baj, az általános magyar színvonallal?

 

IMG_6012.JPG

Amíg az nyilvánvaló, hogy az EP választásnak nagy és komoly tétje van, nálunk, idehaza az EU úgy néz ki, magyar alulnézetből, hogy Bokros Lajos, a neoliberalizmus, s azon belül a neoliberális megszorítások atyja és fő végrehajtója (azaz gyakorlatilag Bajnai senior kollégája) Brüsszelben üdül egy már nemlétező párt, az MDF mandátumával, ami annyi, mint: havi 2.1 milla, meg a juttatások, amivel együtt 3,7 millióról beszélünk. Bokros brüsszeli rezidenciája előtt a már nemlétező MDF jogi utódja, a YES nevű formáció időnként tiltakozásokat tart, követelve, hogy adja „vissza” a jogtalanul bitorolt mandátumot, de ez csak kis színes a nagy képhez képest. Mert a nagy kép valahogy úgy néz ki, hogy ... Magyarország alaposan le van maradva Európától, minden tekintetben, kezdve ez értelmi szintnél, kulturálisan, le vagyunk maradva, és ezerrel sodródunk a periféria felé, és ezzel szemben nem hat semmiféle ellenerő, sőt, a magyar pártok épp e lemaradottságból termelnek politikai profitot – így vagy úgy ... Nos, így néz ki az EU alulnézetből...

★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★  

Szólj hozzá!

Címkék: MSZP LMP Fidesz Orbán Bajnai Lehet Más