HTML


Ukrajna – magyarok a média és a politikai oldalak hálójában

2014.03.04. 12:44 equally

Mi kell ahhoz, hogy egy ember elítéljen egy agressziót? Személyes és fizikai érintettség? Üzleti és politikai érdek? A magyarok nehéz helyzetben vannak – mint mindig. Próbálnak jól kiállni, de a kép, ami alapján döntést hoznak, durván torzított, hisztérikus politikai motívumokkal mérgezett kép. Egy magyar ember, bal vagy jobboldali vallású legyen is, olyan eséllyel áll ki egy ügy mellett jól, mint egy fogoly, akit hetek óta sötétzárkában tartanak, és csak a börtönőröktől jut hozzá információhoz, majd hirtelen az arcába világítanak, és megkérdik, igen vagy nem? Így van ez még egy olyan nyilvánvaló ügy esetében is, mint amilyen Ukrajna és az orosz agresszió esete ...

tunti_ukrajnaert-3-600.jpgtüntetők, akiknek nem okoz gondot elítélni az orosz agressziót, és kiállni Ukrajna függetlensége mellett

 


baloldal

Az un. baloldali vallású emberekkel most nincs baj, Ukrajna tiszta sor, tisztán és pontosan értelmezhető kép, amely alapján Orbán diktátornak látszik (annak, ami valójában), és így a csatlakozás a jó ügyhöz, a kiálláshoz Ukrajna mellett, hálistennek akadálytalan. A török Gezi parknál még probléma volt a kísérteties hasonlóság a 2006-os kormányzati és rendőri erőszakhoz, e párhuzamot el kellett hessegetniük a baloldali vallású embereknek. Most azonban tiszta sor, Ukrajna, az ukrán helyzet az, ami, és a baloldali „érzületű” emberek, azok, akik ballib médiát fogyasztanak, humánus szabadságvágyuknak engedelmeskedve, szabadon csatlakozhatnak a jó ügyhöz. Ők a szerencsések – a politikai vallású oldalak közül.

 

jobboldal

A jobboldali médiára kapcsolódott embereknek nehezebb a helyzetük. Bár az agresszió nyilvánvaló (egy 1 éves gyerek is felismeri), mégis, amint valaki kimondaná, hogy Putyin egy agresszor, annak a következő pillanatban olyan következményei lennének, hogy el kellene ítélnie Orbán Viktor Oroszországgal, Putyinnal kapcsolatos politikáját. Ez pedig vállalhatatlan egy olyan ember számára, aki a jobboldali média stream-re van rákapcsolódva. Pszichikailag fájdalmat, törést okozna – kognitív disszonanciát – a számára, amikor a kép a fejében ütközésbe kerülne azzal a képpel, amit az a média propagál, amelyre rábízza magát. Alapvetően rendülne meg egzisztenciális biztonságérzete, amint kiderülne a számára, hogy politikai és anyagi érdekekből kifolyólag megvezeti őt a manipulált média, amelyre az életét bízza, a szabadságát, a valóságról való képalkotását. Nem jó dolog összetűzésbe kerülni azzal, aminek ki vagyunk szolgáltatva. Egyszerűbb nem kirobbantani a konfliktust – nyelünk egyet, elfordítjuk a fejünket, és meg van oldva. A baloldali média is ugyanúgy sáros, most nekik a könnyű, most nekünk kell megalkudni valami részigazsággal – mondjuk azzal, hogy energiára szükség van :)

 

a harmadik lehetőség

Mindig van egy harmadik lehetőség, amikor az ember fejének szegezik a kérdést, hogy „igen vagy nem?, sosem mondják neki, hogy van harmadik lehetőség is, bármi más. Ezt a harmadik lehetőséget mindig az embernek magának kell kiharcolnia. Az ember ma már normálisan” csak a felkínált menüből akar választani, mert erre szocializálták az oktatással, a politikai rendszerrel csak úgy, mint a telefonokkal, komputerjátékokkal, tévésorozatokkal, mindennel – arra, hogy mindig a menüből lehet választani, mindig azt kell megnézni, mik a választási lehetőségek. Galilei azonban toppant egyet: akkor is mozog a Föld! Akkor is van harmadik lehetőség!

 

Bár harmadik média-oldal nincs, harmadik lehetőség van. Ez praktikusan a valódi ellenzékiség, a valódi szabadságpártiság, valódi haladáspártiság – amely mindig elítéli az adott kormányzat agresszív, anti-demokratikus működését, és az adott ellenzék (kormányuzásra váró hatalmi tömb) álságos akcióit is. Média terén a recept úgy néz ki, hogy jobboldali kormány esetén a hírtévének nulla, az ATV-nek (a korlátokat figyelembe véve) nagy figyelmet tulajdonítani, és fordítva, egy Gyurcsány-Bajnai kormány esetén nem a NOL-t és az index-HVG-t érdemes olvasni.

 

Ez persze még nem minden – hiszen a lényeg most következik: akármelyik hatalmi tömb médiumaira vagy rákapcsolódva az adott ciklusban, véleményt, képet a valóságról sose fogadj el készen, úgy, ahogyan azt a szádba próbálják adni, az agyadba beültetni. Mert itt kezdődik a szellemi szabadság, hogy a képed a valóságról Te magad hozod létre, a médiából csak az alapanyagokat szerzed be.

 

a média-csapda

Nyilván ismered a logikai feladványt, miszerint az A-városiak mindig hazudnak, a B-városiak mindig igazat mondanak, és mindkét város lakói bármely városban előfordulhatnak – neked pedig egy jól irányzott lekérdezéssel, kérdéssel, el kell tudnod döntened, hogy most éppen hol vagy, azaz, hogy mi a valóság.

Amíg e feladványnak van megoldása, a média és a hatalom esetében a modell ennél milliószor bonyolultabb: mind az A-, mind a B-városiak néha hazudnak, néha igazat mondanak, néha pedig valami mást – neked pedig azt mondják, vagy az A-nak, vagy a B-nek légy az állandó hívője.

 

Ezek után, melyik pirulát választod, a pirosat vagy a kéket?
tégy egy próbát, tekintsd meg ezt a felvételt a tegnapi (márc. 3.) tüntetésről:

 

★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★  

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: média orbán ukrajna putyin média-csapda

Ukrajna: a 8. utas előugrik – újabb lehetőség a magyar baloldaliaknak ... belátni, mi történt 2006-ban

2014.01.26. 14:11 equally

Ukrajna: a 8. utas előugrik – újabb lehetőség a magyar baloldaliaknak ... belátni, mi történt 2006-ban

Ma délután tüntetést lesz Budapesten, szolidaritás az Ukrán ellenállókkal. Gyönyörű gesztus, és mellesleg rádöbbenhetünk, rengeteget lehet tanulni az egész szituációból.

Először is, egy kis önismeret.

Érdemes megfigyelnünk, hogyan tekintjük kollektíve az eseményeket. Érdemes megnéznünk, hogyan viszonyulunk a felkavaró képekhez. Mit érzünk, amikor meglátjuk az első lángoló objektumot és a nemzeti zászlókat. Olyasmit-e, például, hogy attól a ponttól, hogy kukákat gyújtogatnak, már másról szól az egész, nem békés tüntetés, és kultúrember ezzel nem azonosulhat? Olyasmit érzünk-e esetleg, hogy szélsőjobbos (= náci, = éppen egy újabb holokausztot akarnak létrehozni) tüntetők randalíroznak, nem hagyva békében tévét nézni, a család, az otthon melegét élvezni akaró rendes, becsületes honpolgárokat?

ukraineprotests.jpg

Vagy esetleg felmerül az az aspektus is, már megint nyolcadik utas a halál szitu van. Már megint előtör a rendőrségből, a politikai vezetésből, a titkosszolgálatokból, az egész uralkodó bagázsból az állat? Hogy a demokráciának kinéző berendezkedésből, némi köhécselés után, egyszer csak előugrik a szörnyeteg? A háborús hadseregként alkalmazott rendőrség?

Felmerül-e az, hogy amikor ilyen szitut látunk, akkor csak az az egyetlen viszonyulás, hogy ez megengedhetetlen? Az, hogy embereknek egy hivatásos hadsereggel kelljen háborúzniuk, hogy egyáltalán legyen esélyük a társadalom akaratának, érdekének az érvényesítésére?

Felmerül-e ez ... - vagy úgy vagyunk vele, hogy jó-jó, de fontos ismerni a részleteket, mert az ördög mindig a részletekbe fészkeli be magát? Értsd, majd a ránk vonatkozó média-tömb megmondja nekünk, hogy ők most épp jó vagy rossz tüntetők-e, egy jó vagy rossz kormánnyal szemben, egy jó vagy rossz ügyért, és hogy a tüntetők jó fiúk-e, vagy nácik.

Másodszor ...

Amikor megtudjuk, hogy mit művelnek a civil ruhás (vagy épp egyenruhás) szervek a tüntetőkkel, hogy tudniillik, levadásszák őket, és kiviszik az erdőbe megkínozni őket, akkor mit érzünk?

Olyasmit-e, hogy rohadt szemetek! Ez nem történhet meg Európában, épp ezért akarják Ukrajnát leválasztani az EU-ról? Vagy olyasmit-e, hogy úgy kell nekik, kellett nekik kimenni az utcára. Tetszett volna otthon maradniuk.

És mit érzünk akkor, amikor kiderül, hogy sokuk művész és értelmiségi? Vajon azt-e, hogy szemét állatok, támadják és terrorizálják a rendes embereket? Vagy azt-e, hogy csodálatos társadalom, ahol a művészek, értelmiségiek is részt vesznek a társadalom oldalán az erőfeszítésben, még akár háborúban is?

És végül, és nem utoljára, eszünkbe jut-e, akár egy átvillanó gondolat erejéig is, hogy 2006-ban mi történt Budapesten?

Világos, hogy a tévében mindig azt a 60 embert mutatják, akik a TV székházat konkrétan ostromolták ... ez az a kép, ami a baloldali embereket elrettenti. Nácik. Orbánt akarták trónra. Nem demokráciát akartak. Csőcselék, akik kimentek az utcára. Azt, hogy ugyanaznap délután néhány tüntető leszedte a TV székházról az EU zászlót, majd más tüntetők felmásztak, és a tüntetők teljes tömegének (5-600 / 1000-1200 ember?) egybehangzó tetszésére visszatették a helyére, nem igazán jelent meg a ballib médiában – naná, hogy nem.

131130104754-ukraine-protest-03-horizontal-gallery.jpg

De tényleg elfogadható, hogy egy egész ballib társadalomnak befogják a száját, és senki sem meri immár azt mondani egy Kunczénak, hogy bunkó antidemokrata? Amiért egy megvert képviselőtársát nyilvánosan kiröhögte, és gúny tárgyává tette?

Elfogadható-e, hogy a rendőrség megtámadta a békés tüntetőket, és általában a tüntetők ellen is embertelen, törvénytelen és a legfelsőbb szintről előkészített és levezényelt módon lépett fel, és iszonyat brutálisan?

Tudtad-e, hogy az őrizetbe vett tüntetőket hogyan brutalizálták a rádió udvarán? Tudtad-e, hogyan vadászták le a fiatalokat, akinél megpillantottak egy zászlót? Hazafelé a rakparton, vagy bárhol, ahol tök magányosan, kis csoportokban tartottak hazafelé? Tudtad-e, hogy a rendőrök levetették a cipőiket, fiatal tinédzserekkel, és a Dunába dobatták velük, mielőtt bevitték őket, hogy amikor majd kiengedik őket, a hideg októberi hajnalon, mezítláb, megalázva jussanak majd haza?

victim.jpg

Csodálatos dolog a szolidaritás az Ukrán társadalommal.

A szolidaritás kifejezése még csodálatosabb. De a magyar baloldal (a baloldali érzületű emberek – baloldal igaziból nincs, csak mint a jobboldal ellenpontja, lévén a baloldaliak is hatalom-pártiak és konzervatívok, csak akkor akarnak változást, amikor a másik oldal van hatalom) még mindig adós a magyar társadalom felé egy bocsánatkéréssel, és a szolidaritás utólagos kifejezésével. Akkor is, ha ők elégedettek a Gyurcsány kormány minőségével, beleérte a demokráciához és a társadalmi igazságossághoz, és a társadalomhoz való viszonyulást.

Mert az, hogy a demokrácia testéből egyszer csak előugrik egy nyolcadik utas, az nem megengedhető, sem az, hogy a társadalommal szemben a hatalomnak és a rendőrségnek adjunk igazat. És ha egy embert kínoz a rendőrség, nem merülhet fel a kérdés, hogy jobboldali vagy baloldali-e.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 

PS: 10 dolog, amit fontos tudnunk az Ukrán ellenálásról:
http://www.businessinsider.com/understanding-euromaidan-2014-1

★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★   ★  

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: budapest 2006 gyurcsány ukrajna tüntetés kuncze október 23 EU rendőrségi túlkapások

süti beállítások módosítása